Alternatív növényi eredetű fehérjeforrások vizsgálata

Main Article Content

Mednyánszky Zsuzsa
Csóka Mariann
Koppányné Szabó Erika

Absztrakt

Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mednyánszky, Z., Csóka, M., & Erika, E. (2023). Alternatív növényi eredetű fehérjeforrások vizsgálata. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(3), 4490–4502. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/3-3-HUN
Folyóirat szám
Rovat
Tudomány

Hivatkozások

Lászay Gy. (2003): Táplálkozás-Élettan Budapest: FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet

SZTE. (2012): „Az vagy, amit eszel” Táplálkozásbiokémia, patobiokémia. https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=55784

Salgó, A. (2001): Élelmiszerkémia és Táplálkozástan I. Budapest: Műegyetemi Kiadó

Singla P., Sharma S., Singh S. (2017): Amino Acid Composition, Protein Fractions and Electrophoretic Analysis of Seed Storage Proteins in Lupins. Indian Journal of Agricultural Biochemistry 30 (1), 33-40., DOI: 10.5958/0974-4479.2017.00005.3

Escuredo O, Martin G., Moncada G., Fischer S., Hierro J. (2014): Amino acid profile of the quinoa (Chenopodium quinoa Willd.) using near infrared spectroscopy and chemometric techniques. Journal of Cereal Science, 60 (2014) 67-74., DOI: 10.1016/j.jcs.2014.01.016

Petras R. Venskutonis P.R., Kraujalis P. (2013): Nutritional Components of Amaranth Seeds and Vegetables: A Review on Composition, Properties, and Uses DOI: 10.1111/1541-4337.12021

FAO (2013): Dietary protein quality evaluation in human nutrition. Report of an FAO Expert Consultation, 31 March–2 April, 2011, Auckland, New Zealand

Comai, S., Bertazzo, A., Bailoni, L., et al. (2007) The Content of Proteic and Nonproteic (Free and Protein-Bound) Tryptophan in Quinoa and Cereal Flours. Food Chemistry, 100, 1350-1355. DOI: 10.1016/j.foodchem.2005.10.072

Escuredo O, Martin G., Moncada G., Fischer S., Hierro J. (2014): Amino acid profile of the quinoa (Chenopodium quinoa Willd.) using near infrared spectroscopy and chemometric techniques. Journal of Cereal Science, 60 (2014) 67-74., DOI: 10.1016/j.jcs.2014.01.016

Maradini-Fiho (2017): Quinoa: Nutritional Aspects iMedPub Journals, Vol. 2 No. 1: 3 http://nutraceuticals.imedpub.com/archive.php

Amare E., Claire -Rivier M., Servent A., Morel G., Adish A, Haki G. (2015): Protein Quality of Amaranth Grains Cultivated in Ethiopia as Affected by Popping and Fermentation. Food and Nutrition Sciences, 6, 38-48. DOI: 10.4236/fns.2015.61005

Písaříková B, Kráčmar S., Herzig I. (2005): Amino acid contents and biological value of protein in various amaranth species. Czech J. Anim. Sci., 50 (4), 169–174. DOI: 10.17221/4011-CJAS

Narwade S, Pinto S. (2018): Amaranth - A Functional Food. Concepts of Dairy & Veterinary Sciences 1(3). CDVS. MS. ID. 000112. DOI: 10.32474/CDVS.2018.01.000112

Schaafsma, G. (2000): The protein digestibility-corrected amino acid score. J Nutrition, 130 (7), 1865S-1867S. DOI: 10.1093/jn/130.7.1865S

Boye j, Zare F, Pletch A (2010): Pulse proteins: Processing, characterization, functional properties and applications in food and feed. Review. Food Research International 43 (2010) 414–431. DOI: 10.1016/j.foodres.2009.09.003

Code of Federal Regulations: 2000–2006. január 1. U.S. General Services Administration, National Archives and Records Service, Office of the Federal Register 21 CFR, Ch1(4-1-06) 101.54.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei