Experience and Science. A Brief History of Food Safety. The Role of Empirical Knowledge in the Development of Food Safety. Part II. Middle Ages and Modern Age

Main Article Content

Bánáti Bánáti
Orsolya Tóth

Abstract

The knowledge gained through observation played a decisive role in enabling mankind to avoid death by poisonous plants and other toxins, pathogenic bacteria, and viruses, which caused fatal diseases, before the development of scientific methods and tools. Empirical knowledge has played an enormous role in the development of food safety. In the course of human evolution, empirical observations first and then conscious, experiment-based findings have provided the basis for the establishment of food safety rules. However, empirical knowledge, supported by targeted scientific experiments, is still of great importance today. In the second part of our publication, after prehistory and antiquity, we look at the most important food safety events of the medieval and modern periods, based mainly on observation, up to the present day. We highlight some of the major food safety observations of the 18th century. Some contemporary empirically observed food safety phenomena are presented, demonstrating the importance of empirical observations.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Bánáti, B., & Tóth, O. (2023). Experience and Science. A Brief History of Food Safety. The Role of Empirical Knowledge in the Development of Food Safety.: Part II. Middle Ages and Modern Age. Journal of Food Investigation, 69(4), 4540–4556. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/4-2
Section
Science

References

Alföldy, Z. (1960): Robert Koch. Magyar tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. 5. kötet. p.: 623. Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. Budapest.

Antall, J. (1968): Semmelweis Ignác. Élet és Tudomány Kalendáriuma. pp.: 209-214. Hírlapkiadó Vállalat. Budapest.

Braun, H. (1962): Szent Antal tüze. Orvosi Hetilap, HOURS Orvostudományi Dokumentációs Szolgálat 103. évfolyam, 22-25. szám.

Csiszár , K. (1995): 100 éve halt meg Louise Pasteur, a mikrobiológia alapítója. Orvosi Hetilap 136. évfolyam 50. szám.

Élet és Tudomány (1996): A konzerválás feltalálója. Élet és Tudomány 21. évfolyam 17. szám p.: 813.

Fenyér, P. (1981): A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest.

FuturaSciences (2022): Carl von Linde. Futura, La Galaxie de Futura: https://www.futura-sciences.com/sciences/personnalites/physique-carl-von-linde-1086/

Hargitai, R. (1995): A kolera régen és napjainkban. Valóság 38. évfolyam 6. szám. Műhely. pp.: 94-111. Haditechnikai Szemle (1972): Emlékezzünk a régiekről. Haditechnikai szemle 6. évfolyam 3. szám.

Kalendárium, K. (1953): Semmelweis Ignác , az anyák megmentője. Kincses Kalendárium.

Kapronczay, K. (1975): Egy elfeledett középkori betegség. Orvosi Hetilap HOURS Orvostudományi Dokumentációs Szolgálat. 116. évfolyam 46. szám.

MúltKor (2019): Honnan származik és mióta használatos a "középkor" kifejezés. MúltKor Történelmi Magazin. Forrás: https://mult-kor.hu

Nikodémusz, I. (1987): Nicolas Appert és az élelmiszertartósítás. Orvosi Hetilap 2. szám.

Pósán, L. (2016): Mindennapi élet a középkortól a felvilágosodás koráig I. Debreceni Egyetem. pp.: 30-33.

Sajtóarchivum, M. (2022): A sikeres vállalkozó aki az első hűtőgépet tervezte. Origo Tudomány. https://www.origo.hu/tudomany/20220611-carl-von-linde-a-hutogep-feltalaloja-180-eve-szuletett.html

Semmelweis Egyetem (2018). Semmelweis Ignác élettörténete. https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac/

Szeitzné Szabó, M. (2015): Élelmiszer eredetű megbetegdeések nemzetközi kitekintésben. NÉBIH

Élelmiszer-biztonsági Kockázatkezelési Igazgatóság. http://www.nebih.gov.hu

Szeitzné Szabó, M. (2015): Szemelvények az élemiszer-biztonság történelméből. Élelmiszervizsgálati

Közlemények LXII. évfolyam 1. szám, p.: 905.

Székely, S. (1970): Robert Koch. Élet és Tudomány Kalendáriuma. Hírlapkiadó Vállalat. Budapest.

Székely, S. (1972): Louise Pasteur. Élet és Tudomány Kalendáriuma. p.: 355.